magyarremete_k

Szent László ábrázolás Bihar megyében

Bihar megyében más régiókhoz képest művészettörténetileg kevés Szent László ábrázolás van. Ezen kevés helyek közzé tartozik például a magyarremetei templom, derült ki Emődi Tamás építész és Lángi József restaurátor pénteki előadásából, ami az 5. Szent László napok keretében hangzott el.

Történeti keretbe Emődi Tamás foglalta a belényesi vidéket és Magyarremetét, amely már a 70-es években is kutatás tárgyát képezte: történészek végeztek feltárást a településen. A falképeket, pontosabban azok egy kis töredékét már 1927-ben feltárták és az akkori technológiák alapján már megpróbálták konzerválni, láthatóvá tenni. Az azóta eltelt időkben a templom régészeti kutatások helyszínévé is lett, és 2005–2009. között kívül-belül felújították, megtartva középkori jellegét. Terveik szerint a jövőben a feltárt falképek teljes restaurálása következik, amint arra megfelelő forrást találnak.​

kezmuves_k

Értékőrzés a Fejedelmi udvarban

A Szent László Napok egyik állandó, mindig nagy érdeklődésre számot tartó eseménye a Hagyományok kézről kézre elnevezésű kézművesvásár. A nagyváradi vár Fejedelmi udvarában az idén több mint hatvan standot állítottak fel a résztvevők számára: ezúttal is üvegfújók, keramikusok, bútorfestők, gyékényfonók, tűzzománc-készítők, fafaragók, ékszerkészítők termékeit lehetett megcsodálni, és természetesen megvásárolni. Érkeztek kézművesmesterek egyebek mellett Csíkszentmihályról, Szatmárnémetiből, Mezőfeléből, Zalánból, Székelyudvarhelyről, Székelyvarságból és Debrecenből, de emellett természetesen Nagyvárad, illetve Bihar megye is képviseltette magát.

A pénteki megnyitón Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületei Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Tóth Katalin, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára méltatta a vásárt, kiemelve: fontos tudatosítanunk ezeknek a termékeknek az értékét.

A vasárnap záruló vásárt a Nagyváradi Kézműves Ház Egyesület szervezte.​

debrecen_k

Kulturális határátkelő Debrecen és Várad között

Debrecen és Hajdú-Bihar megye kincsei címmel nyílt meg az a kiállítás az 5. Szent László Napok keretében, pénteken, amely a cívisváros történelmi, népművészeti, kézműves értékeiből, illetve a Hajdúság és Bihar egyedi stílusú népi kultúrájából nyújtott ízelítőt. Viseletek, kézimunkák, a bőrdíszművesség, illetve a fazekasmesterség remekei kaptak helyet a kiállításon, amelynek kurátora, Mátrai-Nagy Andrea Bíborka szakavatott tárlatvezetést is tartott az érdeklődőknek.

A megnyitón felszólalt Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője, Szakáli István Loránd, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára, dr. Mazsu János, a Debreceni Közgyűlés Kulturális Bizottságának és a Debreceni Értéktár Bizottságnak az elnöke, illetve Angela Lupșea, a nagyváradi vár- és várostörténeti múzeum  igazgatója.

Méltatva a Nagyvárad és Debrecen közötti testvérvárosi kapcsolat jelentőségét, a vendégek részéről megfogalmazódott: szeretnék, hogy jövőre Várad jelenjen meg a cívisvárosban egy hasonló kiállítással, oly módon, hogy ebben a nagyváradi magyar, illetve a román értékeket is megjelenítsék.​

gyermek_k

A legkisebbek is jól szórakoztak a pénteki napon

Inkább interaktív, közös játék, mint a hagyományos értelemben vett koncert volt a Libavonat zenekar pénteki fellépése az 5. Szent László Napokon. Papp Attila Tilu minden dalnál a színpadra szólította a gyerekeket, és mivel minden dal egy-egy külön mese volt, a kis résztvevők énekléssel, mozgással, tánccal kísérték, és mutatták be egyebek közt a virág növekedését, a vihart, a cserkészmenetelést, vagy éppen a sütés-főzést és az azt megelőző bevásárlást. A koncert libavonatozással végződött.

A zenés játék után a gyerekek a várudvarban felállított egyik jurtában hallgattak magyar népmeséket – ez a programpont a kulturális fesztivál szombati és vasárnapi napján is várja a legksiebbeket.

SZLN_jazz

Jól szóltak a Szent László-legendák dzsesszre hangszerelve

Az egész napon át tartó nagy hőség ellenére zsúfolásig telt a Nyári színház. Még a várfalakon is csüngtek az érdeklődők a csütörtöki Szent László-legendák dzsesszre hangszerelve koncert ideje alatt.

Szent Lászlót, a zene erejének köszönhetően nem csak történelmi adatokból és lovasszobra körüli vitákból ismertük meg. Ott lebegett körülöttünk, mint egységes jelkép a megzenésített legendáiban és az elbővülő dzsessz dallamokban. Összetett, ám békítő és alázatos személyisége a zene nyelvén szólította meg a királyi hét résztvevőit nemzettől és kultúrától függetlenül.

Harry Tavitian néhol harsány, ugyanakkor szelíd dallamai kalauzolták a közönséget a dzsessz rejtelmeibe. Őt követte a Balázs Elemér Group, két meghívott énekessel, Andrejszki Judittal és Mizsei Zoltánnal. A közös célért összefonódott együttes Szent László-legendákat, valamint régi magyar népénekeket dolgoztak fel, és ősbemutatóként először itt adták elő szerzeményeiket, amelyek között Pitz Melinda és Sebastian Lupu színész olvasott fel Szent Lászlóról szóló középkori szövegrészleteket, román és magyar nyelven.

Balázs Elemért személyesen is megkérdeztük a Szent László legendák feldolgozásának hátteréről.

„Nem ez az első hasonló kivitelezésem, hiszen korábban már egy régizenei, reneszánsz és barokk feldolgozásokból álló lemezt is kiadtunk. Itt azonban a legendákat dolgoztuk át a mi hangzásvilágunkhoz, törekedve arra, hogy ez a hangzás befogadható lehessen 2017-ben. Kiemelkedően fontosnak tartottuk, hogy ne bántsuk meg a dalokat, meghagyva őket szövegeikben és fő dallamaikban. A koncerten minden nagyon tökéletes volt, gyönyörű helyszín, fantasztikus közönség. Ilyenkor mindig elszorul a szívem, hogy mennyire szeretnek itt engem. Ez a fellépés a nagyon kedves koncertek közé tartozik, amelyek meghatározóak az életemben. Soha nem fogom elfelejteni” – fogalmazta meg.

szln_k

Fesztiváli kavalkád a Szent László Napokon

A fesztiváli pezsgés lesz úrrá a nagyváradi várban pénteken a déli óráktól: rajtol az 5. Szent László Napok Királyi hetét csúcsra járató programkavalkád. A kézművesvásár már 11 órától szebbnél szebb portékákkal várja a nagyváradi várba betérőket, lesznek mesterségbemutatók, könyvbemutató, 15 órától népzene a Szeredás Népzenei Együttes előadásában, 18 órától Akiknek szívesen tapsoltunk címmel megemlékezés Csíky Ibolya és Varga Vilmos színművészekről. 16 órakor a magyarremetei templom falképeiről tart előadás Lángi József restaurátor és Emődi Tamás építész, a gyermekeknek énekel 17 órától a Libavonat a vár belső udvarában. Ezzel párhuzamosan beindulnak a nagyszínpadi koncertek is: szintén 17 órától lépnek színpadra Baricz Gergőék, vagyis a Loyal együttes, majd 19 órától a Pannonia All Stars Ska Orchestra (PASO), 21 órától pedig az Anna and the Barbies zenél a váradi közönségnek.

Szombaton már a reggeli órákban várat hódíthatnak a gyerekek: számos foglalkozás várja őket a mesevetítéstől, népmeseolvasástól a Tintaló Cirkuszon át a kézműves játszóházig, íjászoktatásig. 13 órától pedig a legkisebbeknek zenél az Evilági együttes.

A gasztronómia iránt érdeklődőket 9 órától várja a vár, ekkor kezdődik el ugyanis az Össznépi örömfőzés számos csapat részvételével. Ennek keretében mutatják be 12:30 órától a Gasztroangyalból sokak által ismert Gáll Tímea „kosztoskönyvét”, a Kölcsönkért kovászt, Debrecen Város Önkormányzata pedig bemutatja a híres debreceni páros kolbászt, amit a helyszínen meg is lehet majd kóstolni.

A Nagyváradról elszármazottak 11 órától találkozhatnak egymással és az itthon maradottakkal, színes programokkal várják őket az esemény szervezői.

A szombati nap folyamán ugyanakkor több előadáson is jobban megismerhetjük Szent László királyunk alakját, hősies tetteit vagy a róla szóló legendákat.

A Szent László Napok keretében kerül sor szombaton 10:30-tól a Kárpát-medencei Szent László-vetélkedő döntőseinek ünnepélyes díjazására. 12 órától a várudvarban zenél a Hollóének Hungarica Régizene Együttes, 16 órától a nyári színházban lép fel a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, 17 órától pedig a humoré lesz a főszerep, a Szomszédnéni Produkciós Iroda nevetteti majd meg az érdeklődőket.

Ezt megelőzően viszont 14 órától kerül sor a várban a Stihl Timbersports Román Országos Bajnokság döntőjére.

Az esti órákban természetesen a  zenéé lesz a főszerep: 19 órától a KFT, 21 órától pedig Demjén Ferenc és zenekara koncertezik.

A gyermekprogramok kavalkádja vasárnap is folytatódik – a szervezők ígéretükhöz híven igazi gyermekfesztivált teremtettek meg Nagyvárad kulturális fesztiválja keretében. A programok egész nap zajlanak, 16 órakor pedig Tompeti és Barátai koncerteznek a legkisebbeknek.

Ugyanakkor Hollókőről érkezik a Szent László Vitézei Egyesület a nagyváradi várba, ahol igazi középkori hangulatot teremtenek a várudvarban, lesz középkori zene, lesz párviadal, fegyveres bemutató, fegyverköpeny-készítés és ostromjáték is középkori zene kíséretében.

17 órakor a Musica Historica együttes várja a régizene szerelmeseit a Vártemplomban, 18:30 órától az egykor Nagyváradon megalakult Metropol-Group színpadra, az immár ötödik alkalommal megszervezett Szent László Napokat pedig az Omega együttes fergeteges koncertje zárja.

A Szent László Napokkal kapcsolatos további információkat találnak a www.szentlaszlonapok.ro oldalon, Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/SzentLaszloNapok2017 ),  valamint a FestivApp okostelefonos applikáció segítségével.

kepeslapos_hir

Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon – egy kegyetlenül szép történelmi album bemutatója

Váradról írott könyvvel jelentkezik Balázs D. Attila. A kötettel legelőször a Szent László Napokon találkozhat a közönség június 22-én, csütörtökön 18 órakor, a vár I. épületének konferenciatermében, ahol a szerző mellett Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a kötet kiadója mutatja be a munkát.

A nagysikerű Erdély Anno 1895–1944, valamint a Torockó és környéke régi képeslapokon című történelmi albumok nagyváradi írója és szerkesztője ismét az antik képes levelezőlapokhoz nyúlt, hogy a maga sajátos hangján a múltat összekösse a jelennel. De hozzá tehetjük: a váradi jövővel is.

A Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon ugyanis egy több szempontból is összetett stílusú könyv. Egyrészt valóban album, hiszen 150 kuriózumszámba menő váradi képes levelezőlap szerepel benne a legelső kiadásoktól kezdve, amelyek a szerző magángyűjteményéből, valamint a szerencsi Zempléni Múzeum (ZM) és a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kollekciójából származnak. A könyvet lapozva továbbá feltűnnek azok a helyi bélyegkiadások, amelyek a régi képeslapoknál is ritkább váradi mementóknak számítanak.

Ezek az „ereklyék” pedig mind kapcsolódnak a kötetben Szent Lászlóhoz, Nagyvárad és Erdély fővédőszentjéhez. Mert megjelenik rajtuk a lovagkirályhoz ezer szállal kötődő vár, a városalapítóról elnevezett főtér, valamint az uralkodó innen elmenekített délceg bronzszobra, illetve a Szent László menedékház az udvarán álló meseszép kápolnával, vagy akár a rosszemlékezetű László király szabadkőműves páholy. És itt már a helytörténethez és a történelemhez is elérkeztünk, ami jóval túlmutat egy megszokott képes album jellegén.

Mitöbb, Balázs D. Attila újságíró is, ez a látásmód pedig meghatározza a kötet vonalvezetését. A képeslapok leírásain és az összekötő szövegeken túl ugyanis a könyv a kényes kérdésekre is nagy hangsúlyt fektet. Ilyen többek között Szent László gyalogszobrának 1923-as eltüntetése a királyról elnevezett főtérről, majd az itt megjelent román szobrok kérdése. A kötetben így teret kapott a városalapító főtéri szobrának újraállításáért életre hívott civil összefogás is, amit a jelenlegi városvezetés végül elgáncsolt két évvel ezelőtt.

A javarészt Budapesten élő szerző láthatóan a tettek embere, amit persze néhány helybéli sokszor nehezményez, miszerint a „nem életvitelszerűen” Váradon élő emberek ne avatkozzanak bele a folyamatosan itt élők dolgába. Nos, nekik rossz hírünk van: a szerző e kötetben közli azt a már két éve megfogalmazott levelét, amelyet a mindenkori bukaresti és budapesti lengyel nagyköveteknek írt segélykiáltásul. Hiszen elfeledtük, hogy László félig lengyel volt, ráadásul a magyarországi lengyelek védőszentjükként tisztelik, arról nem is beszélve, hogy Várad egyéb pontokon is kapcsolódik a lengyelséghez. Ezeket a tényeket pedig most ki kell használjuk, mert azzal, hogy elvetették közel 8000 ember – köztük sok elszármazott váradi – határozott kérését, miszerint állhasson ismét a Szent László téren a városalapító szobra, azzal tulajdonképpen a lengyel is pofont kapott.

Ez a nyílt levél, amely a kötet szerves része, pedig remélhetően újraindíthat valamit az ügyben, mert „Szent László dicső emlékezete a magyarság és a keresztény világ becses értéke már évszázadok óta, amelyért mostanság igencsak meg kell harcolni úgy Váradon, mint Erdély más tájain.”

A bemutatón a szerző dedikálja kötetét, amely a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

 

SZL_kepeslapok_birito-web

DSC_9296_K

Szent László-legenda – Makoldi Sándor festőművész kiállítása a váradi várban

A Szent László Napok keretében nyitottuk meg Makoldi Sándor debreceni festőművész kiállítást a nagyváradi várban. A szép számú közönséget Nagy József Barna, a kiállítást szervező Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte.

Angela Lupșea, a Nagyváradi Vármúzeum igazgatója meleg szavakkal üdvözölte a közönséget és Makoldi Sándor festőművészt, kiemelve, hogy Szent László bizonyára most az egekből gyönyörködve nézi ezt a különlegesen szép kiállítást.

Vojtkó Ferenc, a debreceni TV szerkesztője, mint a művész volt tanítványa szólt a megjelentekhez, bemutatva azt az egyedi világot, amit Makoldi Sándor, a „mennyező” mester képvisel.

Makoldi Sándor megköszönte a szervezőknek, hogy helyt adtak a kiállításnak, majd arról szólt, a lehető legjobb helyen van a váradi várban ez a kiállítás, hiszen Szent László szelleme még ma is itt van. Rövid beszédében a három nagy méretű festményből álló Szent László Legenda című képét mutatta be a közönségnek, így avatva be mindenkit abba a különösen szép, mitikus világba, amit képei megjelenít.

A tárlat június 30-ig tekinthető meg a vár B épületének három kiállítótermében.

DSC_9088

A reformáció Váradon – konferencia a Szent László Napokon

A reformáció Váradonezzel a címmel szervezett a magyar Polgári Egyesület tartalmas, érdekes konferenciát a június 19–25. között zajló Szent László Napok programjaként. Az eseményen Nagy József Barna, a Polgári Egyesület elnöke, a Szent László Napok egyik szervezője köszöntötte a népes közönséget és az előadókat. Megköszönte Dr. Hermán M. Jánosnak, aki egészségügyi gondok miatt nem lehetett jelen, hogy a régi bibliákat, illetve a különböző nyelveken kiadott bibliákat (pl. koreai, perzsa, filippino, stb.) átadta a szervezőknek a kiállítás céljára.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki meleg szavakkal üdvözölte a színvonalas konferenciát és a Szent László Napokat is. Mint elmondta, a gazdag programkínálat annak a jele, hogy a nagyváradi magyarság büszke kultúrájára, elődeire, hagyományaira és a legjobb módját választotta annak, hogy ezeket a nagyközönségnek is bemutassa.

Az első előadó Kovács Zsolt Levente, vizsolyi lelkipásztor volt, aki érdekes előadásában számos eddig kevésbé ismert tényt osztott meg a hallgatósággal. Így arról is hallhattunk, hogy Károli Gáspár milyen neves, jó borász volt a maga idejében és hogy a borból tisztes jövedelemre tett szert, amit később a Vizsolyi Biblia kiadására fordított. A lelkipásztor előadásában pontos történeti áttekintést adott a biblia kinyomtatásának történetéről, a korszak politikai, vallási körülményeiről.

Dr. Pálfi József Nagyvárad-Réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora előadása elején bemutatta a Réti egyházközség tulajdonában lévő eredeti Váradi Bibliát, majd felvázolta azokat a politikai, vallási, egyházpolitikai körülményeket, amelyek a Váradi Biblia kinyomtatásához vezettek. A hallgatók részletes képet kaphattak a korszak váradi református oktatásáról, amely fontos része, előzménye lett a biblia kinyomtatásának, hiszen nem egy itt oktató tanár vett részt a fordításban és a nyomdai előkészületekben.

Kiss László berettyóújfalui tanár a reformáció elterjedéséről, a reformátori eszmék térhódításáról szólt. Röviden felvázolta, hogy az 1540-es évekre hogyan jelent meg a legtöbb magyarországi városban a reformáció és hogyan tudott gyökeret verni az új eszme.

Dr. Fleisz János nagyváradi történész a váradi reformáció első száz évét mutatta be sok érdekes adattal fűszerezett előadásában. Nem csak a reformáció kulturális, nyelvújító szerepéről, a református kollégium magas színvonaláról beszélt, hanem arról is, hogy egyes elvakult csoportok hogyan dúlták fel a várban lévő székesegyházat. Az előadásból képet kaphattak az érdeklődők arról, hogy egy püspöki, káptalani város hogyan vált néhány évtized alatt protestáns központtá.

Mihálka Nándor történész, régész a nagyváradi vár fejlődéstörténetét mutatta be, külön kiemelve a református várkapitányok, fejedelmek szerepét a váradi vár építésében. Bemutatta, hogy az 1598-as, majd az 1660-as ostrom idején milyen volt a váradi vár, hogyan tudott hosszú ideig védelmet biztosítani a maroknyi védőnek a közel hatvanszoros túlerő ellen.

Az előadások után a konferencia résztvevői Mihálka Nándor vezetésével megtekintették a Fejedelmi Palota díszes termeit, a vármúzeumot, majd az egyik teremben berendezett református múzeumot is. Végül a résztvevők a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kiállítását is megtekintették Török Sándornak, a Központ igazgatójának a vezetésével, aki röviden bemutatta a múzeumot, és a szomszédos Nagyvárad-Olaszi református templomról is érdekes adalékokkal szolgált.

A tartalmas, sok új ismeretet, tudást adó konferencia megszervezésében nyújtott segítségért a szervezők külön köszönetet mondanak a Bethlen Gábor Alapnak és a Polgári Magyarországért Alapítványnak.

MLA_7496_k

Szent László az összekötő kapocs a múlt és a jövő között – hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi Szent László Napok

A Szállnak a pávák című népzenei és néptáncösszeállítással nyílt meg június 19-én, hétfőn ünnepélyes keretek között az immár ötödik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napok – az ünnepi köszöntőket követő produkcióban a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek a Szigligeti Színház színpadára.

A nagy számban összegyűlt közönséget Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Mint felszólalásában felidézte, ezelőtt négy évvel egy maroknyi, a közönségért tenni akaró váradi indította útjára a Szent László Napokat, ami már indulásból „több volt, mint az addig megtartott gulyásfesztiválok mindegyike”, s bár történt kísérlet a szervezők munkájának elgáncsolására, sikerült maguk mellé állítaniuk a nagyváradi polgárokat. Azóta pedig évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé. A Szent László Napok ma már a hivatalos városimázs része, a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt.

Párhuzamot vonva az elmúlt napok történéseivel Zatykó Gyula kiemelte: néhány napja szintén egy maroknyi ember indította útjára a Szent László-tervet, és reméli, éppen akkora sikerrel járnak, mint a Szent László Napok.

Magyarország kormánya nevében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket. Emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt. „Nagyváradot mindig is jellemezte a kiállás, az értékek megőrzése és az újrakezdeni tudás, így lett újra magyar felsőoktatás a Partiumi Keresztény Egyetemen, így védték meg a várost lakó reformátusok és katolikusok, magyarok és románok a kommunizmus által lerombolni kívánt Szent László-templomot, így lett a régi helyett új Szent László-hermája a 19. században a városnak, és így újul és szépül meg folyamatosan Várad terebélyes vára. Ezzel a lelkülettel szervezik meg a civil erők a Szent László Egyesülettel a Szent László Napokat immár ötödik alkalommal. Örvendetes, hogy a Szent László évében, Váradon, nagy királyunk emlékét idézve egy teljes heti rendezvénysorozat megnyitásaként együtt mondhatjuk ki, hogy Szent László a mi királyunk” – fogalmazott Szilágyi Péter, élménydús, tartalmas és népes Szent László Napokat kívánva a szervezőknek és az érdeklődőknek.

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere többek között arról beszélt, hogy a megnyitógála előtt állapodott meg Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, hogy ha Várad pályázik, ők is mellé állnak. „Kulturális fővárosként olyan kulturális programot szeretnénk megvalósítani, ami a határ két oldalán élők kulturális kapcsolatait, a magyar–román kulturális együttműködés értékeit is képes lesz hitelesen bemutatni Európa számára. Büszkének kell lennünk arra a kulturális kincsre, amely a Kárpát-medencét jellemzi, amelynek sajátossága a nemzetiség sokszínűség, és ennek erős támasza lesz Debrecen és Nagyvárad” – szögezte le Papp László, aki szerint Szent László arra is taníthat minket, hogyan gyarapítsuk egymást saját értékeinkkel és azok továbbadásával. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést a magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott.

A két város közötti megállapodásról Ilie Bolojan váradi polgármester is beszélt. De ezt megelőzően azt emelte ki, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is. Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek mindazt, amit a városért tesznek. Debrecen kulturális fővárosi pályázatanának támogatása kapcsán pedig megjegyezte, reméli, hogy Debrecen Nagyvárad és a város magyar közösségének partnere lesz, és hozzájárul a nagyváradi magyar közösség identitásának megőrzéséhez.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – idézve Zatykó Gyula főszervező néhány nappal korábbi nyilatkozatát – szólt arról, hogy Szent László személyisége összeköti a magyarságot, a határ két oldalán élőket, illetve a magyarokat és románok, majd hozzátette: a lovagkirály nem csak térben, hanem időben is összeköt mindazokkal, akik hozzá hasonló értékalap mentén alakították a nemzet sorsát. „Bízom benne, hogy mi is méltóak leszünk erre, utódaink elmondhatják, hogy a Szent László-terv megvalósult, a Szent László-terv erőt tudott adni a nagyváradi, a partiumi magyarságnak, kösse össze Szent László személye a múltat a jövővel is – ezt kívánom Önöknek” – fogalmazott Németh Zsolt.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, európai parlamenti képviselő házigazdagént szólt az egybegyűltekhez, megköszönve a szervezők munkáját. „Hinnünk kell, hogy Szent László királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is a segítségünkre lehet, és segítségünkre siet” – fogalmazta meg. Emlékeztetett, hogy az elmúlt héten a prefektúra támogatásával, a város, a megye, a vállalkozói, valamint a civil szféra és az egyházak képviselői közös dokumentum aláírásával szövetkeztek Bihar megye fejlesztése és felemelése érdekében. Hozzátette: az aláírók között is jelen levő néppárti politikusok, más polgári közszereplőkkel együtt ezzel párhuzamosan meghirdették a Szent László tervet. Tőkés László szerint a városalapító lovagkirályról elnevezett terv tulajdonképpen a váradi Kiáltó szóként is értelmezhető, a magyarság talpraállítása, megerősítése és felemelése a cél.

„Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki Tőkés László. Mint részletezte, a meghirdetett, rövid- és hosszú távú stratégiai fejlesztési terv jelképes célzattal egyebek mellett Szent László királyunk lovasszobrának a tervét is tartalmazza. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor az is megfontolásra méltó, hogy Nagyvárad ünnepét tegyék át Szent László napjára a jelenlegi, magyarokat és románokat egymástól elválasztó városnap helyett. „Közös múltunk vállalásával jövőnket is közösen, egymással testvéri összhangban alakíthatnánk” – vallja Tőkés László.

A beszédek között népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget Kiss Adrienn Lívia, akit a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyből ismerhetünk, amelynek legfiatalabb énekeseként középdöntőig jutott 2015-ben.

Az estet pedig a Hagyományok Háza által összeállított, Szállnak a pávák című produkció zárta, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei többek között bukovinai, magyarbődi, csíki, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, illetve mezőségi táncokkal kápráztatták el a nagyérdeműt.