DSC_9088

A reformáció Váradon – konferencia a Szent László Napokon

A reformáció Váradonezzel a címmel szervezett a magyar Polgári Egyesület tartalmas, érdekes konferenciát a június 19–25. között zajló Szent László Napok programjaként. Az eseményen Nagy József Barna, a Polgári Egyesület elnöke, a Szent László Napok egyik szervezője köszöntötte a népes közönséget és az előadókat. Megköszönte Dr. Hermán M. Jánosnak, aki egészségügyi gondok miatt nem lehetett jelen, hogy a régi bibliákat, illetve a különböző nyelveken kiadott bibliákat (pl. koreai, perzsa, filippino, stb.) átadta a szervezőknek a kiállítás céljára.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki meleg szavakkal üdvözölte a színvonalas konferenciát és a Szent László Napokat is. Mint elmondta, a gazdag programkínálat annak a jele, hogy a nagyváradi magyarság büszke kultúrájára, elődeire, hagyományaira és a legjobb módját választotta annak, hogy ezeket a nagyközönségnek is bemutassa.

Az első előadó Kovács Zsolt Levente, vizsolyi lelkipásztor volt, aki érdekes előadásában számos eddig kevésbé ismert tényt osztott meg a hallgatósággal. Így arról is hallhattunk, hogy Károli Gáspár milyen neves, jó borász volt a maga idejében és hogy a borból tisztes jövedelemre tett szert, amit később a Vizsolyi Biblia kiadására fordított. A lelkipásztor előadásában pontos történeti áttekintést adott a biblia kinyomtatásának történetéről, a korszak politikai, vallási körülményeiről.

Dr. Pálfi József Nagyvárad-Réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora előadása elején bemutatta a Réti egyházközség tulajdonában lévő eredeti Váradi Bibliát, majd felvázolta azokat a politikai, vallási, egyházpolitikai körülményeket, amelyek a Váradi Biblia kinyomtatásához vezettek. A hallgatók részletes képet kaphattak a korszak váradi református oktatásáról, amely fontos része, előzménye lett a biblia kinyomtatásának, hiszen nem egy itt oktató tanár vett részt a fordításban és a nyomdai előkészületekben.

Kiss László berettyóújfalui tanár a reformáció elterjedéséről, a reformátori eszmék térhódításáról szólt. Röviden felvázolta, hogy az 1540-es évekre hogyan jelent meg a legtöbb magyarországi városban a reformáció és hogyan tudott gyökeret verni az új eszme.

Dr. Fleisz János nagyváradi történész a váradi reformáció első száz évét mutatta be sok érdekes adattal fűszerezett előadásában. Nem csak a reformáció kulturális, nyelvújító szerepéről, a református kollégium magas színvonaláról beszélt, hanem arról is, hogy egyes elvakult csoportok hogyan dúlták fel a várban lévő székesegyházat. Az előadásból képet kaphattak az érdeklődők arról, hogy egy püspöki, káptalani város hogyan vált néhány évtized alatt protestáns központtá.

Mihálka Nándor történész, régész a nagyváradi vár fejlődéstörténetét mutatta be, külön kiemelve a református várkapitányok, fejedelmek szerepét a váradi vár építésében. Bemutatta, hogy az 1598-as, majd az 1660-as ostrom idején milyen volt a váradi vár, hogyan tudott hosszú ideig védelmet biztosítani a maroknyi védőnek a közel hatvanszoros túlerő ellen.

Az előadások után a konferencia résztvevői Mihálka Nándor vezetésével megtekintették a Fejedelmi Palota díszes termeit, a vármúzeumot, majd az egyik teremben berendezett református múzeumot is. Végül a résztvevők a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kiállítását is megtekintették Török Sándornak, a Központ igazgatójának a vezetésével, aki röviden bemutatta a múzeumot, és a szomszédos Nagyvárad-Olaszi református templomról is érdekes adalékokkal szolgált.

A tartalmas, sok új ismeretet, tudást adó konferencia megszervezésében nyújtott segítségért a szervezők külön köszönetet mondanak a Bethlen Gábor Alapnak és a Polgári Magyarországért Alapítványnak.