MatyasKiraly-2993

Beszámoló a Szent László Napok pénteki napjáról

A Szent László Napok hetedik napjának „főszereplője” elsősorban a hőség volt, de rengeteg ismert és elismert előadó tette tiszteletét a nagyváradi várban kialakított tágas helyszínen.
A pénteki programkínálat számos érdekességet tartogatott a történelem szerelmeseinek: Nagyvárad ipartörténetébe nyerhetett betekintést, aki ellátogatott a Nagyvárad kövei: előadás a város ipartörténetéről, téglagyártásáról című előadásra, délben pedig Benkő László író mutatta be Szent Lászlóról és más történelmi személyiségekről szóló könyveit.
Dr. Fleisz János történész rövid áttekintését adta Nagyvárad ipartörténetének, Komáromi Ernő, helyi lakos pedig pecsétestégla-gyűjteményét mutatta be. A frissen felújított vár konferenciatermében megszervezett eseményen kiderült: az 1900-as évek elején a történelmi Magyarország egyik legfejlettebb ipara működött Szent László városában, s ennek egyik bizonyítéka Komáromi több mint 50 darabot számláló gyűjteménye is. „A pecsétestégla hungarikumnak számít, hiszen az ismert leletek több mint fele magyar területekről származik, a téglagyártást vizsgálva pedig hűen rekonstruálható Nagyvárad fejlődése” – hangzott el az eseményen.
Benkő László, szombathelyi születésű író történelmi témájú könyveit ismertette, különös tekintettel a Szent Lászlóról eddig megjelent két műre, valamint említést tett az előkészületben lévő harmadik kiadványról is. Benkő elmondta: a műfaj megköveteli az alapos dokumentálódást, s feladatának tekinti, hogy a sokszor száraz, tudományos kutatási eredményeket olvasmányos formában közvetítse a szélesebb közönség felé.
Sokan voltak kíváncsiak a péntek reggeli sétára a Rulikowski temetőben, ahol Farkas László mutatta meg az érdeklődőknek, hol nyugszanak Nagyvárad neves szülöttei. Az első állomás természetesen a temető névadójának, a lengyel származású Rulikowski Kázmérnak a sírja volt – a szabadságától megfosztott nemzet hős fia, aki mint orosz dzsidáskapitány átállt a magyar forradalom mellé, ezért 1849. augusztus 28-án a Bóné kút mellett kivégezték. Ott is temették el, de később a váradiak díszsírhelyre temették az újonnan megnyitott köztemetőbe, ami a nevét is viseli. Alig valamivel fennebb, átellenben nyugszik Rimler Károly, Várad leghosszabb ideig tisztségben lévő polgármestere, aki olyan fejlettségre emelte városát, ami az akkori időkben a monarchia nagy városaival versenyzett.
Sulyok István református lelkészt, egyházi írót háromszor választották meg Trianon után alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének (1921, 1926, 1939), a román hatóságok azonban egyszer sem járultak hozzá beiktatásához. A Rulikowski temetőben nyugszik Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is. A temetőlátogatók megtudhatták ugyanakkor azt is, hol nyerte el végső nyugalmát Soós István, Rimler Károly méltó utóda, aki a gettósítást nem volt hajlandó megvalósítani, így inkább lemondott. Tabéry Gézát nem csak a váradiaknak nem kell bemutatni. Árvay Árpádról is sokan tudják, hogy író, újságíró, országgyűlési képviselő volt, Fény gyúlt a toronyban címmel pedig riportkötetet írt a magyar hatalomátvétel első napjairól Nagyváradon. Ötvös Béla szintén író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó minőségében vonult be a várostörténetbe.
Vasárnap 12 órától Farkas László ismét körbevezeti az érdeklődőket a sírkertben. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, jelentkezni a várban található információs pontnál lehet.
A Szent László Napok keretében a nagyváradi várban felállított Könyv-Várban mutatták be a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő Partiumi Kutatóintézet Staféta – diáktudományosság a Partiumban című periodikáját. Dr. Pálfi József, az egyetem rektora köszöntötte az érdeklődőket, aki örömének adott hangot, hogy a hét folyamán több alkalommal is bemutatkoztak a PKE hallgatói, és biztató a jövőre nézve, hogy a diákok aktívak a képzőművészetben, és – mint ahogy a jelen kötet is mutatja –, a tudományos munkában is. Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi oktató, a Partiumi Kutatóintézet igazgatója arról szólt, hogy a Partium régiónak szüksége van egy egyetemre, amely az oktatásban és a kutatásban is aktív szerepet tölt be. Azt is megtudhattuk, hogy a kutatóintézetnek rengeteg ötlete van, ezek megvalósítása és támogatása egyedül a kérdéses. A jelenlegi kötet 23 hallgató munkáját mutatja be, egy olyan kötet, amelyet jó kézbe venni, és mint a stafétát, tovább lehet adni.
Nem mesélte, hanem a részt vevő gyerekekkel és felnőttekkel játszatta el Mátyás király és az okos lány történetét Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas énekmondó. A bátor fiúknak, lányoknak és szülőknek, akik péntek délután mesét látni-hallani látogattak el a Szent László Napokra, más dolguk nem is volt, mint magukra ölteni a szerepükhöz illő ruhadarabokat, és a mesemondó után ismételni a szöveget, így elevenedett meg a történet a remekül szórakozó közönség szeme előtt. Megtudhattuk, hogy a korsót színéről nem lehet megfoltozni, s még maga a király sem képes a malomkövet kivéreztetni, hogy aztán a székely ember megnyúzhassa, s visszaküldje a bőrét Őfelségének.
Róka Szabolcs magabiztosan instruálta az előbb félénk, majd egyre jobban bátorságra kapó néző-szereplőket, akik a mese közepétől már szinte segítség nélkül szavalták a mondandójukat, s bár a csavaros észjárású székely leány – ebben a változatban leányok – tréfás megoldásaitól néha zavarba jöttek, a végére mindenki gazdagabb lett egy élménnyel, no meg egy-egy cukorkával. A rendhagyó előadás végén a közönség nehezen engedte el Róka Szabolcsot, aki hálából kicsit muzsikált még nekik, de ezúttal sem előre megírt szöveggel dolgozott, hanem a gyerekek aznapi élményeit foglalta énekbe.
Hangulatos, néptáncelőadásokkal tűzdelt divatbemutatót is megnézhettek a Szent László Napokra pénteken kilátogatók, a Múltból élő jelen. Hagyományaink újragombolva című eseményen a 21. századi viselésre alkalmas, népies és polgári stílusjegyeket magukon viselő ruhákat a nagyváradi Borbarátnők vonultatták fel.
Elsőként a váradi Csillagocska együttes lépett színpadra, akik székely népviseletben felcsíki táncokkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Ezt követően ismerhettük meg a székelyudvarhelyi Erzsó szalon kreációit. Kiderült, a hétköznapi viselésre alkalmas ruháktól a kiskosztümökön át az estélyikig minden alkalomra készítenek jellemzően magyaros ruhákat, de a kislányok számára is gyönyörű ruhácskákat varrnak, és a férfiak körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Bocskai viselet is megtalálható kínálatukban.
A sóvidéki táncokból álló kis összeállítással is meglepte a néptáncegyüttes a közönséget, majd a szintén székelyudvarhelyi Helvien cég ruháiban gyönyörködhettek az egybegyűltek. Igényes ruhákat láthattunk, polgári és hagyományos stílusjegyekkel, és természetesen nem hiányoztak a gyönyörűbbnél gyönyörűbb menyasszonyi ruhák sem. Az est kalotaszegi táncokkal zárult, a Csillagocska együttes pedig hatalmas sikert aratott fellépésével.
A várban az állandó programok – kiállítások, kézművesvásár, könyvvásár, gyermekprogramok, kaktuszkiállítás és sok egyéb meglepetés – várják az érdeklődőket, a hőséggel szemben pedig a vár hűvőös terei nyújtanak menedéket.
Az estét a Milagro Santana Tribute Band Hungary és az Ismerős Arcok koncertje zárta.
Végül egy fontos hír: a várban, a színpadi kivetítőn is meg lehet majd nézni a Magyarország–Belgium Európa-bajnoki nyolcaddöntős mérkőzést: vasárnap 22 órakor, Koncz Zsuzsa és vendége, Bródy János koncertje után magyar kommentár mellett (M4) szurkolhatunk a nemzeti tizenegynek. Hajrá Szent László Napok, hajrá magyarok!
A 4. Szent László Napokról részleteket, illetve számos érdekes információt találnak az esemény honlapján (www.szentlaszlonapok.ro), Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/NagyvaradiMagyarNapok), valamint a Festiv App mobilalkalmazásban. A helyszínen pedig ingyenes programfüzet is várja az érdeklődőket.

SZLN_ALovasijasz_vetites

Szimpózium a lovagkirályról és A Lovasíjász a Szent László Napokon

A városalapító szent király került a középpontba csütörtökön az immár hatodik napjánál tartó nagyváradi Szent László Napokon – a június 18–26. között immár negyedik alkalommal megszervezett kulturális fesztivál nevéhez méltóan a városalapító lovagkirály világi kultuszának ápolását tekinti első számú feladatának, és keretet szeretne biztosítani a legújabb kutatásokról szóló párbeszédnek is. Ennek jegyében a Magyar Polgári Egyesület, a Partiumi Kutatóintézet és a Hajdú-Bihar megyei és Debreceni Honismereti Egyesület Szent László és kora címmel szimpóziumot szervezett.
Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója által moderált előadássorozat keretében dr. Pósán László (Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet) Szent László és a lovagi kultusz címmel, dr. Györkös Attila (Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet) Szent László, az európai uralkodó címmel, Porsztner Kitti (Nagyvárad, régész) pedig Szent László székesegyháza a 14-16. században címmel értekezett. Érdekfeszítő, adatgazdag előadások hangzottak el, melynek nyomán a műértő közönség is számos kérdést fogalmazott meg. Jelen volt és hozzászólt az elhangzottakhoz a Debreceni Egyetem geográfus professzora, Süli-Zakar István is. Az előadás-sorozatot ősszel folytatják a szervezők.
A koraesti órákban teltház előtt mutatták be az idén januárban megjelent, és azóta is nézettségi rekordokat döntő A lovasíjász című filmet a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A vetítést követően Kaszás Gézától, a film rendezőjétől kérdezhettek a jelenlévők.
A Kassai Lajosról, a lovasíjász sport magyarországi meghonosítójáról, szóló látványos, közel két órás dokumentumfilmre sokan voltak kíváncsiak a Szent László Napokon. A film – témáját tekintve – hiánypótlónak számít, s talán ezzel is magyarázható, hogy a bemutatást követő hónapban már több mint 30 ezren voltak kíváncsiak a három évig forgatott alkotásra.
A vetítést követő beszélgetésen Kaszás Géza elmondta: maguk sem számítottak ekkora sikerre, azt azonban hatalmas eredményként értékeli, hogy a filmnek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a lovasíjászat iránt érdeklődők száma, s széles tömegek ismerhették meg – ha csak a vetítővásznon keresztül is – Kassai Lajos munkásságát és életfilozófiáját. A jó hangulatú közönségtalálkozón a rendező beszélt a film kulisszatitkairól, valamint jövőbeli terveiről is.
Az esemény végén Kaszás hosszasan dedikálta a film plakátjait, majd ígéretet tett arra, hogy következő filmjével is ellátogat Nagyváradra.

A Szent László Napok sajtóirodája

SZLN_Operittissimo2

Beszámoló a Szent László Napok szerdai napjáról Operettisimo és Design-hét a váradi várban

A kánikula és a magyar labdarúgó-válogatott meccse sem tartotta otthon a nagyváradiakat a Szent László Napok ötödik napján. Két programponttal várták az érdeklődőket: egy kiállítással és a méltán népszerű kolozsvári Operettisimo fellépésével.

Sepsiszentgyörgy után immár Nagyváradon – a Szent László Napok keretében – is megjelent a Design-hét, melynek célja, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson fiatal alkotóknak, valamint megismertesse a szélesebb közönséggel is a legújabb design-trendeket.

A szerdai megnyitón elhangzott: az erdélyi tervezők nincsenek lemaradva más, európai társaiktól, a gyártók körében azonban szükségszerű lenne egy átfogó technikai fejlesztés. A nyitóbeszélgetésen elmondták: a Patiumi Keresztény Egyetem már a kezdetektől partnere volt a sepsiszentgyörgyi rendezvénynek, így természetesnek vették, hogy idén Nagyváradon is megszervezik azt, és elhívják a székelyföldieket és termékeiket. Az érdeklődők a Szent László Napok alatt megtekinthetik a kiállított tárgyakat a vár kazamatájában.

Az este folyamán a várbéli Nyári Színház színpadán a Kolozsvári Magyar Opera és a Filharmónia művészeiből verbuválódott Operettisimo szórakoztatta az operett-, musical-, revü- és nótakedvelőket. A zenekar tagjai – Kolcsár Katalin, Plesa Róbert, Rigmányi István, Kolcsár Péter, Deák Albert és Gyenge Zoltán Balázs – pillanatok alatt fergeteges hangulatot teremtettek a magyar operettirodalom legismertebb dalaival. Nem csalódhatott az sem, aki attól tartott, hogy lemarad az Eb legizgalmasabb meccséről, ugyanis a zenészek a gólok számáról is tájékoztatták a nagyérdeműt.

A Szent László Napok sajtóirodája

Hajdunanas 2

Hajdúnánás a Szent László Napokon

A Szent László Napok programsorozatát idén Hajdúnánás városa is színesíteni fogja. Hajdúnánás a folyamatos fejlesztéseinek, a hagyományok és az innováció ötvözésének, valamint az igazi hajdúsági vendégszeretetnek köszönhetően nem csak a helyi emberek által szeretett és élhetőnek tartott város, hanem a turisták számára is egy igazán vonzó település. Ebből az innovatív, élményekben és attrakciókban gazdag városból kaphatnak egy kis ízelítőt a nagyváradi várban megtartott kulturális fesztivál vendégei.
Hajdúnánás „város a városban” koncepciójú kitelepülése a vár belső udvarában fogadja az érdeklődőket, akik megkóstolhatják Hajdúnánás helyi márkájának, a Nánási Portékának garantáltan egészséges és ínycsiklandozó finomságait, kipróbálhatják a város élő pásztormúzeumának a Kendereskertnek a népi játékait, a gyerekek nyuszit simogathatnak, és kézműves foglalkozáson vehetnek részt, a felnőttek pedig profi masszázsban részesülnek a Hajdúnánási Gyógyfürdő szakavatott munkatársától. A település nyereményjátékain is kipróbálhatják ugyanakkor szerencséjüket az érdeklődők.

JuditAndrejszki_web

Pannóniának, Magyarországnak ragyogó csillaga…

Énekek és dallamok Szent László korából címmel  

Andrejszki Judit és zenész barátai régizene koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők vasárnap délután a Vártemplomban.

 

Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet emblematikus alakja. Barokk énekes, csembalista, számos ismert histórikus együttes tagja, a régizenei élet aktív résztvevője. Különös hangsúlyt fektet a magyar régizene bemutatására és megismertetésére. Váradon először a nagyközönség előtt Sebestyén Mártával mutatkozott be szintén a Szent László Napok keretében.

A vasárnapi fellépése alkalmával a művésznő betekintést nyújt a Szent László kultusz zenei irodalmába, a középkortól a 18. századig. Ebben az évszázadokon átívelő zenei utazásban segítségére lesznek zenész barátai (Kállay Katalin, Lackó Pető Balázs, Molnár Andrea, Szabó Zsolt) és természetesen a különböző korhű hangszerek (tekerő, fidula, csembaló, viola da gamba, furulya stb.) Az eseményre a belépés ingyenes. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

civil-evkonyv

Beszámoló a Szent László Napok keddi napjáról

Két kiállításmegnyitóval és egy könyvbemutatóval folytatódott a Szent László Napok negyedik napja.

 

Kedd délután megnyitották a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Képzőművészeti Tanszékének szervezésében látható Artgenerator 2 elnevezésű kiállítást, melynek célja az intézmény fiatal képzőművész-hallgatóinak bemutatása.

artgenerator1

 

A megnyitó résztvevőit elsőként dr. Pálfi József, a PKE rektora köszöntötte, aki elmondta, a fiatal művészek kiállított alkotásait – plakátjait, videóit és egyéb, a vizuális művészetekhez tartozó műveit – figyelve a művészet erejére ismerhetünk, s e tiszta erő birtokosai – tanáraiknak hála – jó forrásból merítettek ihletet.

Dr. Antik Sándor, a PKE oktatója röviden ismertette az Artgenerator tehetséggondozó műhelyt, majd a kiállítás szakmai bemutatására vállalkozott. A professzor elmondta: három művészeti ág (videó, reklámgrafika és infógrafika) is képviselteti magát a diákok munkáin keresztül, s a kiállításra olyan lehetőségként tekint, mely során a PKE tanulói megmutatkozhatnak a szélesebb közönség számára is.

artgenerator2

Végezetül Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd kijelentette: a nagyszabású kulturális rendezvénysorozat szervezőcsapata különös figyelmet fordít arra, hogy a  kultúra aktív formálói – a különböző művészeti ágak képviselői – megfelelő hangsúllyal lehessenek jelen a nagyváradi fesztiválon. „Az idei Szent László Napokon négy különálló kiállítás megnyitójára is sor kerül, annak pedig kimondottan örülünk, hogy – a Partiumi Keresztény Egyetemnek köszönhetően – a fiatalok is megmutathatják tehetségüket” – mondta Zatykó.

A kiállítás szerdától vasárnapig (14 és 20 óra között) tekinthető meg a PKE Zárda (Mihai Viteazul) utcai tanszéki pincegalériájában.

 

molnar2

 

Molnár László József nagyváradi származású művész teljes életművén kalauzolja át a látogatót a nagyváradi vár galériájában berendezett, Retrospektív című tárlat, amelyet június 21-én, kedden nyitottak meg a június 18–26. között negyedszer megszervezett Szent László Napok keretében. Mint a kiállítás ünnepélyes nyitányán kiderült, a Pece-parti várost a nyolcvanas években elhagyó művésznek ez az első önálló kiállítása szülővárosában.

Molnár László Józsefet egykori egyetemi évfolyamtársa, Holló Barna váradi képzőművész hívta meg, és – mint mondta –, mivel régóta ismerik egymást, a művész rá merte bízni féltve őrzött kincseit.

Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy „a művészet híd és kapocs román barátainkkal”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évekre is az a Szent László Napok szervezőinek célkitűzése, hogy minél több váradi művészt mutassanak be.

A multikulturalitást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a művészt és alkotásait Ramona Novicov műkritikus méltatta. Az ismert váradi szakember egyébként magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd jelezve, hogy annyira nem uralja a nyelvet, átváltott románra. Mint hangsúlyozta, örömmel fogadta el a felkérést, hogy részt vegyen a Szent László-ünnepen. Meglátásában Molnár László József alkotásai magukon viselik a kolozsvári iskola jegyeit, ugyanakkor hangsúlyosan megjelenik bennük a múlt század nyolcvanas éveinek a valósága. A grafikákat a műkritikus próféciaként jellemezte, és a művészt Stanley Kramer neves amerikai filmrendezőhöz, producerhez hasonlította, akiről egyébként Steven Spielberg azt tartja, hogy „rendkívül tehetséges látnok”. Ramona Novicov kiemelte, hogy a művész alig használ pár színt ahhoz, hogy megrajzolja a vég közeledtét. „Egy látnoki kiállítás” – mondta a műkritikus, aki szerint a tárlat anyagát „az emlékek hamvai” borítják, egyúttal „tünemények játékaként” jellemezte az alkotásokat.

Molnár László Józsefet nagyon meghatották a műkritikus szavai, s mint mondta is, meg kell még emésztenie a hallottakat. Rövid megszólalásában ugyanakkor megköszönte Holló Barnának, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy végre szülővárosában önálló tárlata legyen. Az ünnepélyes megnyitó hangulatát Thurzó Sándor József brácsajátéka emelte.

A kiállítás június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható.

 

molnar1

 

A Szent László Napok negyedik napján a nagyváradi várban mutatták be a nemrég Kolozsváron megjelent Erdélyi Magyar Civil Évkönyv  2015-ös kiadását. A kötetbemutatón Mészáros Tímea újságíró, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte a résztvevőket.

Az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv rendhagyó kiadása Erdély „magyar napjaival” foglalkozik: olyan város- és falunapokkal, amelyek a rendszerváltást követően szerveződnek az erdélyi településeken, kifejezetten a magyar közönséget megszólítva, a helyi értékek felmutatásának szándékával. A kötet három fejezetre oszlik: az első 17 esettanulmányt foglal magába az egyes meghatározó rendezvényekről, a második további 18 fesztivált ismertet a sajtóvisszhangok tükrében, a harmadik fejezet pedig egy fesztiváljegyzék, több száz város- és falunap említésével. Nagyvárad két rendezvénnyel képviseli magát a kötetben: a Szent László Napokkal, illetve a Varadinum Fesztivállal.

Említésre méltó, hogy nagyon kevés tudományos munka, elemzés foglalkozik az erdélyi magyar kisebbségi létben született város- és faluünnepek jelenségével, ezért a most megjelent Civil Évkönyv mindenképpen hiánypótló munkának számít.

Bodó Barna, a kötet szerkesztője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint újra birtokba kell venni szimbolikus tereinket, és ezek a rendezvények ezt a célt szolgálják. A szerkesztő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötet egyaránt foglalkozik a szórvány, illetve a tömbterületek fesztiváljaival: mindegyiknek megvan a sajátos hangulata, jellege.

Szabó Lilla társszerző, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, a Kincses Kolozsvár Egyesület ügyvezető elnöke a kolozsvári fesztiválról beszélt, mely a maga hét évével a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát. A rendezvény mintáját követve több fesztivál jött létre, többek között a Szent László Napok is.

DSC_9641

Retrospektív – kiállítás a nagyváradi származású Molnár László József alkotásaiból

Molnár László József nagyváradi származású művész teljes életművén kalauzolja át a látogatót a nagyváradi vár galériájában berendezett, Retrospektív című tárlat, amelyet június 21-én, kedden nyitottak meg a június 18–26. között negyedszer megszervezett Szent László Napok keretében. Mint a kiállítás ünnepélyes nyitányán kiderült, a Pece-parti várost a nyolcvanas években elhagyó művésznek ez az első önálló kiállítása szülővárosában.

Molnár László Józsefet egykori egyetemi évfolyamtársa, Holló Barna váradi képzőművész hívta meg, és – mint mondta –, mivel régóta ismerik egymást, a művész rá merte bízni féltve őrzött kincseit.

Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy „a művészet híd és kapocs román barátainkkal”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évekre is az a Szent László Napok szervezőinek célkitűzése, hogy minél több váradi művészt mutassanak be.

A multikulturalitást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a művészt és alkotásait Ramona Novicov műkritikus méltatta. Az ismert váradi szakember egyébként magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd jelezve, hogy annyira nem uralja a nyelvet, átváltott románra. Mint hangsúlyozta, örömmel fogadta el a felkérést, hogy részt vegyen a Szent László-ünnepen. Meglátásában Molnár László József alkotásai magukon viselik a Kolozsvári iskola jegyeit, ugyanakkor hangsúlyosan megjelenik bennük a múlt század nyolcvanas éveinek a valósága. A grafikákat a műkritikus próféciaként jellemezte, és a művészt Stanley Kramer neves amerikai filmrendezőhöz, producerhez hasonlította, akiről egyébként Steven Spielberg azt tartja, hogy „rendkívül tehetséges látnok”. Ramona Novicov kiemelte, hogy a művész alig használ pár színt ahhoz, hogy megrajzolja a vég közeledtét. „Egy látnoki kiállítás” – mondta a műkritikus, aki szerint a tárlat anyagát „az emlékek hamvai”borítják, egyúttal „tünemények játékaként” jellemezte az alkotásokat.

Molnár László Józsefet nagyon meghatották a műkritikus szavai, s mint mondta is, meg kell még emésztenie a hallottakat. Rövid megszólalásában ugyanakkor megköszönte Holló Barnának, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy végre szülővárosában önálló tárlata legyen.

Az ünnepélyes megnyitó hangulatát Thurzó Sándor József brácsajátéka emelte.

A kiállítás június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható.

53-Megnyito

A magyar kultúrát ünneplik: megnyitották a 4. Szent László Napokat

Hétfőn este hivatalosan is kezdetét vette az idén negyedik alkalommal megszervezésre kerülő Szent László Napok. Az ünnepélyes megnyitóra a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében került sor, ahol a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes adott koncertet.

A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította az ünnepi eseményt. Ezt követően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt a jelenlévőkhöz.

Hajrá magyarok! – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak.

Papp László, Debrecen város polgármestere, beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: megtiszteltetésnek érzi, hogy jelen lehet a Szent László Napok nyitóünnepségén, jelenléte pedig azt is jelzi, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a Nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta Papp László.

Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte az ünnepélyes gálán, aki szerint a Szent László Napoknak, illetve a városnak nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem egy sajátot kell megteremtenie. Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget – fogalmazott.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. A politikus köszönetet mondott a szervezőknek, akik évről-évre megszervezik a rangos eseményt, valamint mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben aktív részesei voltak a nagyváradi magyar kultúra megőrzésének. „Napról-napra tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki az államtitkár.

„Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Szent László Napok mindenkori házigazdája. Tőkés emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük – Szent Lászlóhoz hasonlóan – az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a Szent László Napok az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét erdélyi képviselőnk.

A beszédeket követően a Muzsikás együttes és Petrás Mária A mi népzenénk címmel lépett színpadra, és aratott nagy sikert széles merítésű népzenei produkciójával.

A Szent László Napok programkínálatát, valamint további információkat megtalálhatják a www.szentlaszlonapok.ro internetes oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán (www.facebook.com/NagyvaradiMagyarNapok).

52-Marton_Aron

A közösség szolgálatában – kiállítás Márton Áron életéről

Márton Áron erdélyi püspök életét és munkásságát követi végig A közösség szolgálatában című kültéri kiállítás, amely a június 18–26. között negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok keretében nyílt meg június 20-án, hétfőn a nagyváradi várban. A nyári színház előtt helyet kapó, kétnyelvű (magyar és román) kiállítás vasárnap estig látogatható.

Mint Gazdag Balázs, a Márton Áron Emlékév 2016 Programbizottság koordinátora rövid köszöntőjében kiemelte, a tárlat anyaga most érkezett Csíkszeredából, ahol pünkösd óta volt megtekinthető az akkor felavatott Márton Áron szobor közelében. A vándorkiállítás második állomása tehát Nagyvárad, innen jövő hét elején Torockóra utaznak tovább a pannók, hogy a 2016-os Márton Áron Emlékév idején majd bejárják Erdélyt és a Kárpát-medencét.

Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője felszólalásában párhuzamot vonva a városalapító lovagkirály és a szentéletű püspök között leszögezte, vallásgyakorló emberek voltak, akik nemzetükért, a kereszténységért cselekedtek. „Márton Áron, ahogy hitvallásában is megfogalmazta, nem futamodott meg a munkától, a kihívástól, a szenvedéstől, egyenes gerince miatt pedig börtönbe, házi őrizetbe került, de ez nem törte meg” – hangsúlyozta Zatykó Gyula.

Gaál Gergely elnök, a Márton Áron Emlékév 2016 Programbizottság elnöke beszédében arra tért ki, hogy a sorsdöntő időszakokban a magyarság mindig kapott utat mutató személyiségeket, így volt ez az Árpád-ház idején, amikor több szent királyunk is volt, és így volt ez a 20. században is. Az irányt mutató személyiségek között pedig ott volt az éppen százhúsz éve, 1896 született Márton Áron is. Mint Gaál kiemelte, elsődleges céljuk az emlékévvel – amelynek egyházi fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, világi fővédnöke Áder János köztársasági elnök – az volt, hogy megismertessék a szentéletű erdélyi püspök életét, munkásságát, de a tárlat arra is alkalom, hogy bemutassa a 20. század viharos történelmét, hiszen Márton Áron megélte az első világégést, a trianoni békediktátumot, a második világháborút, majd a kommunista diktatúrát egyaránt.

            Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség részéről volt tanítványként idézte fel a jelenlevőknek Márton Áron alakját. Megtudhattuk többek között, hogy mindenki kegyelmes úrnak szólította, s maguk között is csak így emlegették, annyira tisztelték. Imádkozó szent emberi, bölcs tanítói és határozott vezetői minőségében beszélt a szentéletű püspökről, aki a gyulafehérvári egyházmegye vezetőjeként volt nagyvárad apostoli kormányzója is. Vidám anekdoták révén is behatóbban megismerhettük a püspököt, akinek az állam nem nézte szívesen tevékenységét.

Mile Lajos kolozsvári főkonzul beszédében azt emelte ki, hogy Márton Áront nem a személyi célok vezérelték, hanem a közösség határozta meg az életét, semmitől sem riadt vissza, nem ismert megalkuvást. Mile megtátásában pedig a múltunk most is velünk van, Márton Áron is üzen a múltból, csak legyen fülünk meghallani.

Tőkés László európai parlamenti képviselő hitvallástevőként emlékezett vissza a római katolikus püspökre. „Vannak idők, amikor kötelező megvallani hitünket, akkor is, ha életveszéllyel, vártanúsággal jár” – hangsúlyozta Tőkés László. Felidézte, hogy Márton Áron megszólalt a zsidók, a görög katolikusok védelmében, az üldözött magyarság, a kereszténység érdekében fordult Groza Péter miniszterelnökhöz. „Nem tehette meg, hogy nem szólaljon meg” – fogalmazott. És – mint hangsúlyozta – bár a reformátusok nem tisztelnek boldogokat, szenteket, „imádkozunk azért, hogy megboldoguljon, megszentüljön”.

Fotók: Mohácsi László Árpád

51-Zorad

A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációból

Ezzel a címmel nyílt tárlat a június 18–26. között megszervezett Szent László Napok keretében vasárnap 18 órától a nagyváradi várban kialakított galériában. Mint Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője az egybegyűlteknek elmondta, a Zórád-örökösök két évvel ezelőtt keresték meg a szervezőket, hogy kiállítanák a hagyatékot Nagyváradon is. Tavaly azonban nem jöhetett létre a tárlat, mivel a kulturális fesztiválnak otthont adó vár még felújítás alatt állt, de idén megfelelő feltételeket tudtak teremteni a Zórád Ernő életművébe széleskörű betekintést nyújtó tárlat anyagának. Régi Fülesek, grafikák, akvarellek, reprók és tájékoztató panelek között elevenedik meg a művész gazdag és sokszínű életműve.
Mint a kiállítást felvezető Dénes László újságíró is hangsúlyozta, Zórád Ernőt (Balassagyarmat, 1911. október 16. – Budapest, 2004. április 8.) a Fülest rendszeresen lapozgatóknak és a képregény-kedvelőknek nem kell bemutatni. A „Precíz Bohém” ugyanis egyszerre volt képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista és iparművész. Saját elmondása szerint a képregény műfaját eleinte utálta és lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; mégis, miután felismerte, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”, annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált, nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában.
Zórád a második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.
A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetou-t is újrarajzolta); ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás Magyarországon és külföldön egyaránt.
Akvarelljein megelevenedik ugyanakkor a régi Tabán, és mint a váradi kiállításon is kuriózumként elhangzott, a lebontás után alkotta újra Buda bohém környékének milliójét, a rendkívül életmű alkotásokból pedig ízelítőt kaphatnak azok, akik június 26-áig ellátogatnak a galériába. Június 20–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között 11 órától 18 óráig tekinthető meg a kiállítás.